BILL BELICHICK MESTERMUNKÁJA

Fotón: Bill Belichick HC, New England Patriots

Todd Haley, Steve Spagnuolo és Raheem Morris munkáját nem szabad figyelmen kívül hagyni. De Belichick az Év Edzõje az NFL-ben. Miközben a nem New Englandben élõ futball-rajongók közül sokan utálják õt (hahó, New York-lakók), minden igazi rajongónak nagyra kellene becsülnie Belichick munkáját.

Miután a 3. héten 38-30-ra gyõztek a Bills ellen, amely a Jets-tõl elszenvedett 28-14-es vereség után jött, az emberek azon kezdtek morfondírozni, hogy Belichick talán elvesztette a varázserejét, hogy a védelem zsenije többé talán már nem zseni. A statisztikák ezt mondanák. A Patriots védelme a legrosszabb, amióta õ a vezetõedzõjük, az engedett yardok tekintetében a 31. helyen állnak. A Pats mégis 11-2-vel áll, az AFC East elsõ helyét birtokolják, és a hazai pálya elõnyéért küzdenek, amit majd a rájátszásban élveznének.

Miután a 9. héten Clevelandben melléfogtak, amit a rossz edzésmunkának tudtak be, a Patriots megállíthatatlan volt. Belichick blitzeket használt (a Pittsburgh ellen), a passz elleni védekezéssel zavart okozott (a Jets és a Colts ellen), hogy semlegesítse az irányítókat, a Pats így lett az egyik legjobb csapat, ha a turnoverek kierõszakolásáról van szó.

Belichick idén kulcsfontosságú helyzetekben három draftolatlan újoncot is használt a védelemben. A 6. héten, amikor Dane Fletcher (LB) megállította Ray Rice-t, a Ravens futóját, a hazafiak hosszabbításban megnyerték a meccset. Sergio Brown (S) a 4. héten szerelte Antonio Gates-t, a Chargers TE-ét, így gyõzhettek. Kyle Love (DT) pedig egyszerûen csak beszállt a rotációba a sérülésektõl sújtott védõfalban. Három újonc normális esetben egyébként kezdõ szokott lenni, õk Brandon Spikes (ILB) (felfüggesztés elõtt áll), Jermaine Cunningham (OLB) és Devin McCourty (CB). Utóbbi játékos liga szerte elismeréseket kapott, és joggal pályázik az Év Védõújonca címre.

Ezzel el is érkeztünk a támadócsapathoz, amely igen termékeny volt annak, ellenére, hogy az egyetlen „sztárjuk” Tom Brady, aki MVP-szezont produkál. Belichick eladta Randy Moss-t, visszahozta Deion Branch-et, és annyi történt, hogy Branch nagyszerûen játszott, a csapat pedig 9-bõl nyolc meccset megnyert Moss távozása óta. Amikor a vezetõedzõ az elõszezonban BenJarvus Green-Ellis kezébe nyomta a labdát, az elemzõk azt hitték, azért tette, mert el akarja cserélni, és a többi csapat hadd lássa, mit tud. Ehelyett Laurence Maroney távozott, Green-Ellis pedig 11 TD-t szerzett. A 2. heti, Jets elleni meccs elõtt Belichick leigazolta Danny Woodhead RB/WR-t, azt hiték, csak szórakozni akar Rex Ryannel a New York-i csapat vezetõedzõjével, Wooodheadet ugyanis onnan engedték el. A futó most azok közé tartozik, akikrõl a legtöbbet beszélnek, és Kevin Faulk helyetteseként futásokkal és elkapásokkal is 300 yard fölött jár. Hihetetlen, de a 14. héten az 53 fõs rosterrõl 17 Patriots-játékos draftolatlanul került a ligába. Belichick zsenialitása abban különbözik másokétól, hogy olyan játékosokat képes beilleszteni a rendszerébe, akiket máshol leselejteztek.

Ez a szezon jelentette Belichick számára a legnagyobb kihívások egyikét New Englandben, de nemcsak, hogy megoldotta a feladatot, de az NFL csúcsára hajtotta a Hazafiakat. Szóval bárki mondhat bármit a kapucnis pulcsijairól és rideg személyiségérõl, de azt csak csodálni lehet, amit idén mûvelt. Legjobb edzõi teljesítményét mutatta, és még nincs vége.

Fordította: Geczõ László